A HANGSZERELÉS ISKOLÁJA BILLENTYŰS HANGSZEREKRE,SZEKVENCERRE

Kulcsár Zoltán: A hangszerelés iskolája. Billentyűs hangszerekre, szekvencerre, hangszeres együttesekre.

Előszó:

Az ˝Alapfokú Művészetoktatás szintetizátor tanterve˝ a következő célkitűzéseket fogalmazza meg: ˝Az alapfokú oktatásban olyan képzési programot kell alkalmazni, amely sem a gyakorlatban, sem az elméletben nem választja szét a tánc-,jazz és klasszikus zenei irányzatokat, tudatosan és koordináltan nevel a zene szeretetére, szisztematikusan, fokról-fokra építi fel mind a technikai, mind az elméleti tudást és bontakoztatja ki a tanuló kreativitását, művészi előadókészségét˝.

A tanterv követelményként írja elő, hogy a pop,rock és jazz számokat önálló, teljes értékű zongoradarab formájában kell tudni előadni. Ezért volt szükség egy teljesen új alapokon álló szintetizátor iskola megírására. Ennek az iskolának nem kevesebb a célja, mint az, hogy az általánosan elterjedt egysoros, betűjelzéssel ellátott kottákból zongoraletétet, vagy hangszeres partitúrát tudjunk készíteni.

Ha a dallamokat csak a betűjelzésekből kiolvasott hangzatok megszólaltatásával kísérjük, ez még csak harmonizálás. Ha a hangzatok minden egyes hangjából szólamokat bontunk ki, ez már hangszerelés. Ha egy pop,rock vagy jazz számot úgy játszunk el, hogy megkomponáljuk a középszólamokat és a basszusvezetést is, akkor válik ez automatika nélkül is előadható szólójátékká.

A modern keyboardok lehetővé teszik, hogyha így felépítettünk egy hangszerelést, akkor a kétkezes hangzó játékból az automatika képes a hangszerelés minden fordulatához simuló zenekari kíséretet rögtönözni, bármilyen stílusban. A balkézben némabillentyűs szintetizátorokon történő játékhoz elég volt csak a hangzatok lefogása. Ezzel a módszerrel művészi szintű, önálló fantáziát igénylő játék nem alakulhatott ki. Az új, tökéletes technika létrejötte lehetővé teszi, hogy az ebben az iskolában leírt módszerek alapján és a függelékben közölt Duke Ellington mesterpéldák elemzésével, ki tudjuk alakítani a különböző stílusú szólójátékot.

A szintetizátorok szekvencerébe szólamonként be tudjuk játszani megalkotott hangszereléseinket. Rögtönzött játék esetében is kétkezes szólamvezetésekkel tudunk játszani, mégpedig úgy, hogy a játékunkat a szintetizátor program alapján zenekar is kíséri. Ha ezt elsajátítottuk, akkor már az sem okoz problémát, hogy hangszereléseinket különböző hangszerekre, kisegyüttesekre alkalmazzuk.

1./ Bevezetés,

2./ A hangszerelések betűjelzéses rendszere,

3./ A párhuzamos szólammozgások (mixturák),

4./ Hangzatfordítások a hangszerelésekben,

5./ Tágfekvésű hangzatok a hangszerelésekben,

6./ Átfutások alkalmazása a hangszerelésekben,

7./ Váltások, késleltetések és átvezetések,

8./ Hangzatgyakorló szövegritmus variánsokkal,

9./ Basszusvezetések a hangszerelésben,

10./ Bevezetések szerkesztése,

11./ Közjátékok (Obligátok) szerkesztése,

12./ Visszavezetések és záradékok szerkesztése,

13./ A hangszerelések szétírása szekvencerbe, vagy hangszeres együttesekre,

14./ Népdalok és klasszikus darabok hangszerelése,

15./ Zárszó.