19 MAGYAR NÉPDAL Ének

Lajtha László (1892-1963) zeneszerzőként és népdalkutatóként egyaránt kimagasló szerepet töltött be a 20.századi magyar zenetörténetben. Gyűjtött, miként egy évtizeddel idősebb pályatársa, Bartók és Kodály, ám ő különös gondot fordított a hangszeres népzene kutatására. Zeneszerzői munkásságának egyik vonulataként is foglalkoztatta népdal: feldolgozta népi zenekarra csakúgy, mint vonósnégyesre. 19 zongorakíséretes népdalt hagyott hátra, amelyek a műfaji hasonlóság mellett egyéni hangvételükkel megkülönböztetik e műveket a nagyhírű kortársak hasonló darabjaitól. Mind a 19 dal meghallgatható a Hungaroton HCD 31933 számú CD-jén.

1./ Amíg élek addig bánom,

2./ Mikor Csíkból elindultam,

3./ Láttál-e valaha,

4./ Feljött már az esthajnali csillag,

5./ Ha elmegyek az öcsényi templomba,

6./ Bogyiszlai kertek alsó végén,

7./ Egy gyenge küs madár,

8./ Hej,rózsa,rózsa ékes vagy,

9./ Megölték a Basa Pistát,

10./ Elment az én rózsám,

11./ Édesanyám rózsafája,

12./ Virágos kenderem,

13./ Zabot vittem a malomba,

14./ Imhol kerekedik,

15./ Fakanál,fakanál,favilla,

16./ Kossuth Lajos verbunkja,

17./ Nagyon befútta az utat a hó,

18./ Arra alá kis kalapot viselnek,

19./ Esik eső, de nem ázok.